A folyamatos könyvvizsgálat a társasági törvény alapján végzett könyvvizsgálatot jelenti. Ennek keretében mindazok a jogok és kötelezettségek megilletik a könyvvizsgálót, melyek a törvényben szerepelnek.
Az eseti könyvvizsgálat egy cél érdekében történik. Ilyen célok lehetek például: hitelkérelmekhez, pályázatok benyújtásához, tulajdonosok megrendelésére készített beszámolók vizsgálata, vagy az anyavállalatoknak készített beszámolók felülvizsgálata.
A könyvvizsgálót komoly szakmai és anyagi felelősség terheli az általa végzett munkáért, a beszámolók minősítése során tett megállapításaiért.

Az átalakulási vagyonmérleg hitelesítést a társaságok jogi formájának megváltozása esetében kell végezni. Célja annak bizonyítása, hogy az átalakuló társaság rendelkezik az új társasági formára kötelezően előírt vagyonnal. A könyvvizsgálat kiterjed a vagyonleltár és a vagyonmérleg hitelesítésére. A létrejövő társaság nyitómérlegét is hitelesíteni kell az átalakulás keretében.

A vagyonértékelés a vállalkozás értékének meghatározását jelenti. A vagyonértékelés rendkívül összetett, nagy piaci ismeretet feltételező tevékenység. Két fő módszer ismert: az eszközbázisú vagyonértékelés és az üzletértékelés. Az eszközbázisú vagyonértékelés a vállalkozás valamennyi eszköze, vagyoneleme aktuális piaci értékének összegzéséből adódik, csökkentve azt az idegen források értékével.
Az üzletértékelés a hozamra, a jövőbeni nyereségtermelő képességre, vagy a diszkontált készpénzforgalomra (cash-flow-ra) alapozott értékmeghatározást jelenti.
A vállalat belső értéke az eszközalapú és az üzleti érték kombinációját jelenti. A vállalkozás belső értéke azonban legtöbbször nem azonos a vállalkozás reális piaci értékével, mely a tényleges piaci ügyletek során alakul ki.